A diákmunka előnyei

Nem csak a nyár „slágere” a diákmunka

Hogyan foglalkoztassunk diákokat?

A diákmunka évekkel ezelőtt egy „jó buli” volt, melynek segítségével meg lehetett keresni a nyári vakáció extra költségeire való pénzt. Manapság Magyarországon mintegy ötven kisebb-nagyobb iskolaszövetkezet szervezi a diákokat a legkülönfélébb feladatokra: a szórólapozástól az adatrögzítésen és áruházi munkákon át az egyszerűbb mérnöki feladatokig.

Az évekkel ezelőtti „jó buliból” mára jelentős gazdasági tényező lett: egyes becslések szerint évente mintegy százharmincezer diák dolgozik az iskolaszövetkezetek szervezésében, a diákmunka éves volumenét pedig 20 milliárd forintra becsülik. Tehát a konstrukció nagyon is életképes, előnyökkel jár a diákok, a diákmunkát igénybevevő vállalkozások, és az iskolaszövetkezetek számára egyaránt. Az idők során azonban a vállalkozások számára több lehetőség is adódott az időszakos kétkezi, illetve szellemi munkaerő igénybevételére (munkaerő-kölcsönzés, munkavégzés megbízási szerződéssel, munkavégzés egyszerűsített foglalkoztatással – EFO). E foglalkoztatási formákkal összehasonlítva a diákmunka még mindig előnyösebb. Hogy miért? Vegyük sorra az előnyöket!

Kedvezőbb költség

A vállalkozások szemszögéből vizsgálva a kérdést, az egyik legfontosabb szempont a költség. A legmagasabb költséggel egyértelműen a saját alkalmazott foglalkoztatása jár, de a diákmunka alkalmazása nem csak a saját alkalmazottnál, hanem a kölcsönzött munkaerőnél is kedvezőbb. Vegyünk egy egyszerű példát: ha bruttó 1.000 Ft-os órabért fizetünk egy saját alkalmazottnak (vagy kölcsönzött munkavállalónak), akkor az ő foglalkoztatása óránként 1.285 Ft költséget jelent a vállalkozásnak (nem beleszámolva az átlagos szabadságot, betegnapokat, és a fizetett ünnepek átlagát). Ha iskolaszövetkezet szervezésében foglalkoztatott diák végzi a feladatot ugyanekkora bérért, az iskolaszövetkezet rezsióradíja megállhat kb. 1.150 – 1.200 forintnál. Az egyszerűsített foglalkoztatás költsége hasonló, mint a diákmunkáé, de ott meg az egyéb korlátozások (korlátozott heti, havi, éves munkaidő, létszámkorlátok) jelenthetnek hátrányt. Látható tehát, hogy a többi lehetséges foglalkoztatási formával szemben a diákmunka igénybevételének a költségei legtöbb esetben alacsonyabbak.

Rugalmasság, gyorsaság

A rugalmasságot abból a szempontból vizsgáljuk, hogy ténylegesen csak a ledolgozott órákat kell-e kifizetni a munkaerő részére. A saját alkalmazott és a kölcsönzött munkaerő ebből a szempontból a legkevésbé rugalmas, hiszen nekik a teljes munkaidejükre kell feladatot, ezzel együtt fizetést biztosítani. Az alkalmi munkavállalók e téren már rugalmasabbak, egy-két órára viszont nehéz alkalmi munkavállalót találni, míg diákot általában minden nehézség nélkül tudnak biztosítani ilyen rövid időre is az iskolaszövetkezetek. A rugalmasságot olyan szempontból is vizsgáljuk, hogy mennyi időbe telik, míg az igény megjelenésétől számítva az új munkavállaló munkába tud állni. Ez az időszak a saját alkalmazottak és a kölcsönzött munkaerő esetében szinte azonos, kb. 1-3 hét (egyszerűbb pozíciók esetében), bár a kölcsönzött munkaerő sok esetben számottevően rugalmasabb, elsősorban az elbocsátás, munkaszerződés felbontása szempontjából. Az alkalmi munkavállalók egy-egy napra is szervezhetőek, de utánjárást (toborzás, hirdetés) és adminisztrációt (bejelentés) igényel a foglalkoztatásuk, nem beszélve a foglalkoztatás időbeli és létszámhoz kötött korlátairól (max. 5 nap egyhuzamban, max. 15 nap egy hónapban, stb., korlátozások a saját alkalmazottak létszámához képest). Ezekkel összehasonlítva a diákmunka biztosítja a legnagyobb rugalmasságot: a reggel jelentkező igényre sokszor már másnap reggel munkába állíthatók a diákok, akár 1-2 órás feladatra is, és ha vége a munkának, egyszerűen hazamennek, minimális adminisztráció mellett (szerződéskötés az iskolaszövetkezettel, jelenléti ívek vezetése).

Diákmunka nyáron

Még mindig sok vállalkozásnál bevett szokás, hogy a nyári időszakban a szabadságok miatt kieső munkaerőt diákokkal pótolják, sokszor saját dolgozóik 16-25 év közötti gyermekeivel. A szervezett diákmunka ebben az esetben is kedvezőbb megoldást jelent a vállalkozások számára, mivel az iskolaszövetkezetek a diákok nappali tagozatos jogviszonya alapján mentesülnek a TB-járulék befizetési kötelezettsége alól, így kedvezőbb áron juthat a vállalkozás a diák-munkaerőhöz. Az adminisztrációs feladatok is minimálisra csökkennek, hiszen a diákokkal a munkavégzésre irányuló jogviszony létrehozását és minden kapcsolódó adminisztrációs terhet az iskolaszövetkezet végez. Ez a konstrukció a diákok számára is előnyös, mivel a bruttó keresetüket csak a 15%-os SZJA-előleg befizetés terheli. Az előnyöket egyre több vállalkozás felismeri és alkalmazza, és ezeknél a cégeknél sok esetben a diákmunka a nyári szüneten túl is folytatódik, hiszen a főiskolai-egyetemi hallgatók egész évben szívesen dolgoznak.

Társadalmi felelősség

A diákmunkát igénybe vevő vállalkozások sokszor végig sem gondolják, milyen jelentősége van annak, hogy diákokat foglalkoztatnak. Pedig ezek a diákok a diákmunka során szembesülnek először azokkal a fogalmakkal, hogy „munkahely, munkavégzés, felelősség a munkádért, felelősség a csoportodért”. Az oktatási intézmények legtöbbje nem tudja e tapasztalatokat biztosítani a fiatalok részére. Ezért az sem mindegy, hogy milyen munkahelyen szerzi első tapasztalatait a diák, milyen közösségbe, munkahelyi-vállalati kultúrába csöppen bele. Összehasonlítási alapja hamar lesz, hiszen a tapasztalatok szerint a diákok nem ragadnak le egy munkahelyen, az évek során legalább 4-6 különféle munkahelyet kipróbálnak. Később a diákoknak egyértelműen előnyös lesz, ha a diploma megszerzése után az első állásra vadászva az önéletrajzban már munkatapasztalatokról tudnak beszámolni, arról nem is beszélve, hogy évente több százra tehető azon frissdiplomások száma, akik annál a cégnél tudnak elhelyezkedni, amelynél diákként is dolgoztak.

Kurdi Ferenc

üzletág-vezető

Pensum Diákmunka ISZ

Budapest, 2016. november