Nyugdíjrendszer Németországban

Kezdjük akkor ott, hogy három pilléres rendszerről beszélünk:

  1. pillér: munkások,alkalmazottak,köztisztviselők,mezőgazdasági dolgozók,egyéb szakmai rétegek
  2. pillér: vállalati öregségi és a közszolgálati kiegészítő biztosítás
  3. pillér: a magángondoskodás különféle formái (jelentős adókedvezményekkel támogatják az új nyugdíjreform keretében)

A nyugdíjbiztosítási rendszerben alapvetően a felosztó-kirovó elv érvényesül úgy mint Magyarországon,csak itt kicsivel többet kapsz vélhetőleg.

járulék mértéke:
– alkalmazottaknál: 19,50 %: munkavállaló 9,75 % + munkáltató 9,75 %, kivéve, ha a bér nem éri el a 345 eurót.
– önálló vállalkozó 19,1 %-ot fizet. Az állami költségvetésből egészül ki az ellátások járulékokból nem fedezett költsége. A járulékalapot képező kereset felső határa évi 62.400 euró, a keleti tartományokban 52.800 euró.

A baleseti nyugellátások biztosítására a munkavállaló nem fizet járulékot, a munkáltató pedig átlag 1,31 %-ot fizet, míg a központi költségvetés támogatja a mezőgazdasági balesetbiztosítást és a tanulók és óvodások ellátását. A járulékalapot képező kereset felső határa évi 84.000 euró. A nyugdíjjárulékok általában a fizetés 18.6%-át teszik ki, melyet egy bizonyos összeghatárig vonnak a fizetésből. A nyugdíjjárulék felét a munkáltató, felét a munkavállaló fizeti. A munkanélküli szolgálat a munkanélküliek járulékát kifizeti.

Nyugdíjra jogosultak:

  • Általánosságban mindenki, aki a kötelező nyugdíjbiztosítást fizeti
  • Anyák és apák, akik gyermeküket nevelik az első három évben
  • Fizetés helyett szociális juttatásokban részesülő személyek (munkanélküli segély, stb.)
  • 65 éven felüliek, akik legalább öt év biztosítással rendelkeznek
  • 63 éven felüliek, akik legalább 35 év biztosítással rendelkeznek
  • 60 éven felüliek, akik legalább 35 év biztosítással rendelkeznek és képtelenek a munkavégzésre
  • 60 éven felüliek, akik legalább 15 év munkaviszonnyal rendelkeznek, munkanélküliek és a nyugdíj igénylése előtti 10 évben  legalább 8 évi biztosítással rendelkeznek
  • 60 éven felüli nők, abban az esetben, ha 40 éves koruk után 10 év biztosítással rendelkeznek
  • 60 éven felüli bányászok, akik 25 év biztosítással rendelkeznek

Feltételek:

  • 60 hónapig (azaz 5 év) tartó biztosítási járulékfizetés
  • Férfiaknak általában 65 év korhatár vagy 35 év munkaviszony
  • Nőknek 60 év korhatár vagy 15 év munkaviszony (10 éves biztosítási járulékfizetés)

Az általános várakozási időbe a (kötelezően és önkéntesen fizetett) járulékfizetési idők mellett a gyermeknevelés ideje, betegállomány, munkanélküliség, meghatározott gyakorlati szakismereteket nyújtó tanulmányok, egyéb kiegészítő idők (pl. háborús szolgálat) is beszámítanak.

A nyugdíj összegét a biztosításban töltött idő, az ezen időszak alatt szerzett jövedelem, az életkor, ill. az ellátás típusa határozza meg.

Korai nyugdíj igénylése lehetséges 63 éves korban 35 év biztosítási idővel, vagy munkanélküliség esetén 60 éves korban 15 év biztosítási idővel és 58,5 éves kor betöltése után, ha 1 évig valaki munkanélküli volt, vagy ha 60 éves kora előtt 2 évig részmunkaidőben foglalkoztatott volt és az utolsó 10 évben legalább 8 év kötelező biztosítással rendelkezett.

Nőknek 60 éves korban 15 év biztosítási idővel, ha 40 éves koruk óta több, mint 10 éves kötelező biztosítással rendelkeznek, valamint a súlyosan rokkant személyeknek 35 éves biztosítási idővel 60 éves kortól.

Résznyugdíj fizethető a 65 év alatti nyugdíjasoknak a munkaviszony részleges megszûnése esetén, vagy, ha keresetük kevesebb, mint havi 345 euró. A résznyugdíj összege a keresettől függően a teljes összegû nyugellátás 66 %, 50 %, vagy 33 % -a.

A 65 évnél korábban igénybe vett nyugdíjak esetén a csökkentés mértéke havi 0,3%. 65 éven felül a kiegészítés havi 0,5 %. Maximum, ill. minimum nyugdíj nincs.

Rokkantsági nyugdíj
A német rokkantsági nyugdíjrendszerben a törvény teljes vagy részleges munkaképesség-csökkenés miatti kategóriákat határoz meg. A keresőképesség teljes csökkenése, ha a biztosított nem képes napi 3 óránál többet dolgozni, ha emellett dolgozik, nem kereshet 345 eurónál többet, vagy ellátását résznyugdíjként kapja.

Részleges munkaképesség-csökkenés miatti ellátáshoz öt év általános biztosítási idő, az utolsó öt évben min. 3 év kötelező járulékfizetési idő szükséges. Ebbe a kategóriába tartozik az a személy, aki napi 3 óránál többet, de 6 óránál kevesebbet képes dolgozni.

Hozzátartozói nyugdíj
Hozzátartozói jogon járó nyugellátás az özvegyi és nevelési nyugellátás, a teljes és a fél árvaellátás. Az ellátás akkor igényelhető, ha az elhunyt 5 év biztosítási idővel rendelkezett, vagy nyugdíjas volt a halálakor.

Úgynevezett „nagy” özvegyi nyugdíj jár, ha a házastárs betöltötte a 45. életévét, vagy 1 árvaellátásra jogosult, a 18. életévét még be nem töltött gyermeket nevel, vagy 2000. december 31-én már munka vagy keresőképtelen volt és ez az állapot megszakítás nélkül fennáll. A nyugdíj összege 60%-a az elhunyt nyugdíjának.

Ha a fenti feltételek nem teljesülnek, ún. „kis” özvegyi nyugellátás jár, mely 25 %-a az elhunyt nyugdíjának. Azok esetében, akik 2001. december 31-e után kötöttek házasságot, vagy a házaspár mindkét tagja 1962. január 1-je után született, az özvegyi nyugdíj összege az elhunyt nyugdíjának 55 %-a.

Nevelési nyugdíj annak jár, akinek a házassága 1977. június 30-a után szűnt meg, házastársa meghalt, az ellátást igénybevevő saját vagy elvált házastársa gyermekét neveli, nem házasodott újra, és az elvált házastárs haláláig 5 év biztosítási időt szerzett. A teljes árvaellátás 20, a félárvaellátás 10%-a az elhunyt jogszerző nyugdíjának.

Baleseti nyugdíj
A baleseti rokkantsági nyugdíj 100 %-os munkaképesség-csökkenés esetén az előző évi átlagkereset 66,6 %-a.Részarányos baleseti rokkantsági nyugdíj jár a munkaképesség legalább 25 %-os csökkenése esetén. Ha a súlyosan rokkant keresőképessége legalább 50 %-ban csökken, a nyugdíj 33,3 %-ának megfelelő kiegészítés jár.

A baleseti hozzátartozói nyugellátás a biztosított keresetének 66,6 %-a a halálát követő első 3 hónapban, azt követően 40 %-a, ha az özvegy 45 éves, rokkant, vagy legalább egy gyermeket nevel, egyéb esetben 30 %-a. Utóbbi ún. alacsony özvegyi nyugdíj 2002. január 1. után legfeljebb két évig jár, ha az özvegy még nincs 45 éves.

Egy szülő halálakor a biztosított keresetének 20 %-a jár minden 18 év alatti árvának, illetve 27 év alatti árvának, ha tanuló vagy rokkant, és 30 %-a mindkét szülő elvesztése esetén. Az egyedülálló szülők és nagyszülők rászorultságtól függően a biztosított keresetének 20 %-át kaphatják, és 30 %-át, ha házasok. A korábbi házastársak is jogosultak lehetnek a házasság tartamától függő ellátásra. A hozzátartozói nyugellátás felső határa a biztosított keresetének 80 %-a.