Milyen egy jó önéletrajz?

  1. Fontos marketingeszköz, de nem jelent állást. Óvok mindenkit attól, hogy az önéletrajz szerepét túlértékelje. Egy jó CV legfeljebb állásinterjúra juttat be, nem ettől ér révbe a pályázó. Ettől függetlenül a CV fontos marketingeszköz önmagunkról. Ha valaki kézbe veszi, legyen kellemes ránézni, jöjjön át 20 mp alatt, hogy mit is tud az illető és mit szeretne.
  2. A CV-írást is tanulni kell. Még nagyon kvalifikált embereknek sem megy elsőre. A technikák elsajátítása azonban sokkal könnyebb (néhány óra tanácsadói segítséggel), mint a pályázó mögötti szaktudás megszerzése.
  3. Minden pályázati anyag kicsit más, még ugyanannál a pályázónál is.  A tények, az adatok persze maradnak, ám a jó CV konkrét céghez, konkrét pozícióra íródik. Reflektál az álláshirdetésben megfogalmazott elvárásokra. Azt a tapasztalatot vagy korábbi munkaállomást jobban kiemeli, ami a megcélzott munkakör szempontjából fontos.
  4. Ne legyenek lyukak a szakmai múltban. Egy CV akkor jó, ha transzparens kép alakul ki a pályázóról az olvasóban, kevés kérdés merül fel. Akadt olyan anyag, amelyben 5 évről nem tudott vagy nem akart elszámolni a szerző. Ezeket a „lyukakat” azonnal észreveszik a kiválasztást végzők. Jobb esetben interjún rákérdeznek, rosszabb esetben be sem hívják a jelöltet interjúra.
  5. Óvatosan az önfényezéssel. „Én vagyok az ideális munkavállaló” – írta egyik kedves olvasóm önéletrajzába. Az az ideális, ha ezt a következtetést a munkaadó vonja le a pályázati anyagból.
  6. Csak a legszükségesebb személyes adatokat. Születési hely, családi állapot, születési név. Teljesen felesleges ezeket szerepeltetni. Az állampolgárság sem releváns, ha magyar állampolgár jelentkezik magyarországi munkaadóhoz. Akadt olyan pályázó, akinek állandó lakcíme a Nyírségben van, az ideiglenes Budapesten. Ha ő a fővárosban keres állást, akkor elég csak a budapesti lakóhelyet szerepeltetni „Lakcím” megjelöléssel.
  7. Pályakezdőként is felturbózható az anyag. Több pályakezdő is minimális CV-t küldött, ami meglehetősen semmitmondó volt. Akadt olyan, amely csak az iskolák felsorolását tartalmazta.
    Hogy miként lehet felturbózni?
    – az iskolában tanult néhány fontosabb tárgy, szakirány felsorolásával;
    – a szakmai gyakorlat kifejtésével (milyen cégnél, feladatok)
    – az egyetemi életben való részvétel (bármilyen szervezőmunka, szakkör, diákverseny)
    – a nyelvtudás bővebb bemutatásával
    – egy „Karriercél” blokkal közvetlenül a személyes adatok után, amely egy mini motivációs levél is. Ebben bemutatható: mi a szakmai cél, mi motiválja a pályázót, milyen jellegű munkákat célozna meg, melyek a főbb személyes erősségei.
  8. Sok múlhat a fotón. Ezen sokan hajlamosak átsiklani és egy ad-hoc módon készült igazolványképet vagy egy mobiltelefonnal kattintott képet csatolni. Ne tegyék. Ha nincs előnyös fotó, akkor inkább hagyjuk ki. A legjobb azonban, ha egy profi fotóssal készíttetünk vagy egy többek által is jónak tartott képet illesztünk be a jobb felső sarokba. A kép legyen pozitív kisugárzású, üzleties, csak a pályázó látszódjon.
  9. Szakmai tapasztalat – „a CV szíve”.  Szerencsére erre egyre többen ráéreznek, hogy ez a legfontosabb rész, erre hagyjunk a legtöbb helyet. Már nemcsak a munkahely nevét írják le, hanem a feladatokat, az elért eredményeket. Ha pedig nem ismert a cég szélesebb körben, akkor arról is érdemes szót ejteni (iparág, tulajdonosi háttér, árbevétel).
  10. Probléma a nyelvtudás bemutatása. A legnagyobb gondot és kavarodást a nyelvtudás bemutatásánál érzem. Ennek oka, hogy az utóbbi 20 évben sok változás történt a szintek megállapításában. Míg korábban a magyar nyelvvizsgarendszer alap-közép-felsőfokban osztályozott, addig az EU-s keretrendszer már 6 szintet állapított meg – A1-től C2-ig. Mindemellett a munkaadók az álláshirdetésekben „kommunikációs”, „társalgási”, „tárgyalási”, „folyékony” megjelöléseket használnak. Mit lehet tenni? Az álláshirdetésben megfogalmazott nyelvezetet mindenképp betenném. Emellett elhelyezném mind a régi magyar, mind az EU-s rendszerben. Az alapfok B1-nek, a középfok B2-nek, míg a felsőfok C1-nek felel meg. Külön megemlíteném a szóbeli, az írásbeli tudást. Lényeges, hogy a szintmegjelölés a valóságnak közeli legyen, ugyanis állásinterjún 5 perc alatt kideríthető, hol is áll a pályázó.
  11. Fizetési igény, csak ha kérik. Ha nem kérik az álláshirdetésben, akkor erről ne nyilatkozzunk; ez későbbi része a kiválasztásnak. Ha kérik a hirdetésben, akkor persze már írni kell valamit. Úgy érdemes megfogalmazni, hogy legyen benne 10-15 százalék alkupotenciál (tehát a vágyott összegnél valamivel többet.) Én havi nettó összeget írnék. Egyébként nem tartom túlságosan fairnek a munkaadók részéről a bérigény kérését. Egyrészt a pályázó nem ismeri a munka részleteit, másrészt a fizetés sok tényezőből áll össze (bruttó fix bér, mozgó bér-bónusz, cafeteriaelemek). Módosíthatja az összeget, ha például részbeni távmunkát ajánl a munkaadó, „számlás” a munka, saját autó használatával jár stb.
  12. Hobbi – ne hagyjuk ki. Látszólag lényegtelen rovat, de valójában van jelentéstartalma és a legtöbb HR-es megnézi. Itt előnyös, ha van konkrétum (Nem csak annyi, hogy futás, hanem például évi egyszer Vivicitta futás Budapesten). Ha valamiben nem mélyedtünk el, csak jól hangzik, akkor azt inkább hagyjuk ki. Kellemetlen, ha az interjúztatónak éppen ez a hobbija, rákérdez és mi nem tudunk érdemben megszólalni a témában.

Forrás: Karácsony Zoltán